Viszlát, lakás-takarékpénztár!

A magyar öngondoskodás intézményrendszerének egyik legfontosabb pillérét döntötte romba a parlamenti többség kedden a lakás-takarékpénztári támogatási rendszer megszüntetésével. Miközben érteni véljük a kormánypártok politikai szándékát, szakmai oldalról erős fenntartásaink vannak. Nem a megszüntetést, hanem az eddigi nagyvonalú rendszer alapos újraszabályozását választottuk volna.

Van lakáscélod? Akkor LTP!

Van lakáscélod vagy lakáshiteled? - kérdeztek vissza az elmúlt években azonnal, ha valaki arról érdeklődött, mibe lenne érdemes elhelyezni havi néhány tízezer forintos megtakarítását. "Igen" válasz esetén tálcán kínálta magát a megoldás: akár 10% feletti éves hozamával a lakás-takarékpénztári szerződés a pénzügyileg tudatos rendszeres megtakarítók első számú választása lett. Nemcsak a magas hozamígérete miatt, hanem elsősorban azért, mert ezt bombabiztosan hozni tudta, gyakorlatilag az összes többi öngondoskodási termékkel és befektetési formával szemben.

2017 végén már 798 milliárd forint lakossági megtakarítást kezelt a négy hazai lakás-takarékpénztár, vagyis két és félszer annyit, mint a válság elején. Eközben a lakosság teljes betétállománya ezen időszak alatt mindössze közel tizedével nőtt. A Fundamentának köszönhetően a lakáshitelezésben is évekig vezető szerepet töltött be a lakás-takarékpénztári szektor, hitelállománya a válság eleji 23 milliárdról 2017 végére 356 milliárd forintra nőtt.

0.png

A lakás-takarékpénztári rendszer megszüntetését egyértelműen visszalépésnek tekintjük a hazai öngondoskodás rendszerváltás óta tartó történetében. Sokkal nagyobb jelentőségűnek, mint például az életbiztosítások adókedvezményének a Bajnai-kormány által végrehajtott, 2010 eleji megszüntetése volt. A magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával azonban nem említenénk egy lapon:

  • nem meglévő megtakarítások állami elvételéről van szó, hiszen a támogatás megszüntetése csak az újonnan kötött szerződésekre vonatkozik (ez akár már szerdán hatályba lép),

  • nem is egy teljes vagyonállomány elvételéről van szó (amely ráadásul az állam bevételeit egészen addig gazdagító járulékokból képződött a magánnyugdíj esetében), hanem csak a támogatás elvételéről, amelyet az állam "jóvoltából" élvezhettünk a lakás-takarékpénztári törvény 1996-os hatályba lépése óta.

Olyan termék szűnik meg, amely az említett tudatos megtakarítók mellett a kifejezetten kis jövedelmű háztartások számára is megmutatta az öngondoskodás lényegét: a kis összegű havi megtakarításokból is lehet eredményt elérni 4-10 év alatt, ami elég a lakás felújítására vagy akár egy átlagos lakáshitel önerejének előteremtéséhez.

1_3.png

Nézzük a kritikákat!

1. Nem vitatjuk, hogy volt egy nagy hátránya a lakás-takarékpénztári előtakarékosságnak, de ez nem a rendszer alaptulajdonságából vagy filozófiájából, hanem az avulásából származott: havi 20 ezer forintból az állami támogatással együtt is alig több mint 1,2 millió forintot lehetett előteremteni 4 év alatt. Nem kínálta a rendszer a gyors lakáshoz jutás ígéretét, mint például a CSOK vagy magasabb kamatkörnyezetben a kamattámogatott lakáshitel. Alacsony és magas jövedelműek számára ez egyaránt hátrány volt. Ez a hiányosság azonban bőven orvosolható lett volna. Reális opciónak tűnt például a hónapokon keresztül keringő pletyka, miszerint nem szűnik meg a lakás-takarékpénztári támogatás, de mértékét a befizetés 30%-áról 20%-ára csökkentik, az éves támogatás maximumát pedig 100 ezer forintra emelik. Ez a rendszer a mostani alig több mint 1,2 millió forintról 2,4 millió forintra emelte volna az egy szerződéssel 4 év alatt elérhető megtakarítási összeget.

2. Azt is érteni véljük, hogy a kormány elsősorban az új lakások piacát szeretné támogatni, amelyben a lakás-takarékpénztárak nem igazán jeleskedtek. Hozzátesszük: ez nem csak a lakáskasszákra, hanem a teljes pénzügyi szektorra igaz: 10 lakáshitelből 7 megy használt lakásra, és mindössze egy-másfél új lakás építésére. Értjük a kormány célját, hogy az új lakások piacát kétharmad arányban támogató CSOK-ra szánja azt a több mint 70 milliárd forintot, amit eddig évente (egyre növekvő összegben) a lakás-takarékpénztári szerződőknek fizettek ki. Lehet, hogy van jobb helye is a pénznek, mert ugyan a Fundamenta tavalyi adatai alapján 1 állami forintra 7 forintnyi lakáscél megvalósulása jutott, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy hatékonyabb támogatási formával ne valósulna meg ugyanaz a 7 forintnyi lakáscél. Ráadásul mennyivel hamarabb! Megjegyezzük, a lakáskasszákhoz kapcsolódó állami kiadás nem fog egyik napról a másikra tízmilliárdokkal csökkeni. Ha például öt év körüli átlagos futamidővel számolunk, évi 10-15 milliárd forintot spórolhat meg a lépéssel az állam az elején. De a CSOK-kal kétségtelenül előbb lehet pörgetni a lakáspiacot és vele a gazdaságot (pláne, ha célzottan az új lakásokra megy a nagy része), mint ez bizonytalan időpontban felhasznált előtakarékossági szerződéssel.

3. A lakásáfa visszaemeléséhez hasonlóan ezúttal is cél lehet, hogy az állam ne általában az ingatlanpiacot támogassa, hanem célzottan azt a szegmenst, amely hozzájárul a demográfiai válság megoldásához, különösen ami a legalább 3 gyermekesek családok lakáskeresletét illeti. Elképzelhető, hogy jakuzzira vagy szaunára költötték egyesek a lakás-takarékpénztári megtakarításokat, és az is, hogy nagyon sok manipuláció történt a számlák körül. De ahogy az élet számos területe bizonyítja, van, amikor a megszüntetés helyett a korlátozás és az ellenőrzés a legjobb fegyver.

Fürdővízzel gyereket kiönteni vagy ágyúval verébre lőni nem szerencsés: a lakástakarék-pénztári konstrukciót (feltéve, hogy nincs ezzel kapcsolatos EU-s korlátozás) célzottan is át lehetne alakítani: például a felújításoknál, az új lakásoknál és a legalább 2 vagy 3 gyermeket vállalóknál megtartani, a felhasználás célját és bizonyítását szigorítani. Szomorú, hogy nem egy ilyen forgatókönyv győzött.

Forrás: Portfolio

A 11 legjobb kis méretű lakás a világ körül

Attól, hogy kicsi, még sok élvezetet okozhat..

Megeshet, hogy egy miniatűr lakásban lakni nem éppen ideális, de számos nagyvárosi lakónak nincs más választása, mint bepréselődni egy kisebbnél is kisebb lakásba. Számos esetben ez úgy sül el, hogy a lakók mérnököket meghazudtoló módon maximalizálják életterüket többfunkciós bútorokkal, okos tárolási trükkökkel és általában vett okos elrendezéssel.

 Összegyűjtöttük 11 kedvenc világ körüli mikrolakásunkat, amik bemutatják a városias élet művészetét. Az összes lakás 45 négyzetméter alatti, de olyan komoly versenyzővel is találkozhatunk ami nem üti meg a 8(!) négyzetmétert sem.

Art-Novo Berlin szívében

Berlin belvárosában a Spamroom stúdió és az építész, John Paul Coss újított fel egy 21 négyzetméteres Art Novo stílusú lakást. A lakás közepébe egy fenyőből készült konyhai és fürdőszobai egység került, fölötte egy szinteltolásos hálótérrel. A nappali és a háló területét egy acéllépcső köti össze, elválasztva az előszobai teret a konyháétól.

Bérelhető lakás trükkökkel felfegyverkezve

Butik- vagy mikrolakás? Nehéz lenne eldönteni, de ennél a fantasztikusan elhelyezett budapesti lakásnál aranyosabbat nem tudtunk találni. Az Airbnb-n keresztül bérelhető 30 négyzetméteres lakás megalkotója a helyi Position Collective csapata, akik többfunkciós furnér asztalosmunkát és tárolást ötvöztek az élettér maximalizálása érdekében.

A felújítás felpezsdíti a lakást

Ez a 21 négyzetméteres tajvani lakás nemrég egy felújításon esett keresztül az A Little Design stúdiója által. A lakást a beépíthető eszközök jellemzik és takarítanak meg jelentős teret.

„Minden-egybe” tároló egy kedves Ausztrál lakásban

Az ausztráliai Sydneyben a helyi „térdizájn stúdió”, a Catseye Bay készített egy mindent magába foglaló térelválasztót és ágykeretet egy 34 négyzetméteres garzonlakásba.

Egy építész saját többfunkciós lakásában

Egy Firenzében és Milánóban dolgozó építésznő, Silvia Allori átalakította saját kompakt 70-es években épült lakását egy rendkívül változatos otthonná és irodává. A falak fehér borítással való elfedése mellett kialakításra kerültek standard méretű szegmensek és mélységek, amik segítségével a lakás egyedi módon lett átalakítható.

Párizsi tetőtéri stúdió, felújítás után

A párizsiak tapasztalata megkérdőjelezhetetlen amikor kis tereket kell hatékonyan használni. Ez a mindössze 14 négyzetméteres tetőtéri lakás új életre kelt, amikor a Batiik Studio felrázta és átrendezte a teret. A kis lakás kreatív tervezéssel és egy eltolható ággyal sok teret spórolt meg.

Kevesebb mint 8 négyzetméteres párizsi tároló élettérré alakítva

Ez a párizsi lakás még az előzőnél is kisebb: kevesebb mint 8 négyzetméter! A Kitoko Studio egy régi tárolóhelyiségből alakított lakást fali tárolók, gördülő ajtók és paszteles színek használatával.

Ez a 13 négyzetméteres garzon mindent megad, amire szükséged van

A lengyel építész, Szymon Hanczar alakította ezt a 13 négyzetméteres lakást egy olyan térré, ami íróasztalt, heverőt, tárolókat és mosógépet is tartalmaz. Megsüvegelendő!

A madridi kislakást meg kell mászni

Madridban ahelyett, hogy ezt a lakást vízszintesen építették volna, hát… megépítették fölfelé. Mindössze 20 négyzetméteren, a spanyolországi MYCC design cég kihasználta a csaknem 4 méteres belmagasságot és kialakított dolgozó részt, háló teret és nappalit; mind különböző szinteken. Egy falra szerelt létra ad lehetőséget a közlekedésre a szintek között.

Kompakt katalán kerámia

barcelona.jpg

Néhány falat kiütni, plafont átalakítani és újracsempézni: ennyi a titka ennek a 43 négyzetméretes barcelonai tetőtéri lakásnak. Sokkal fejedelmibbnek tűnik, mintsem kicsinek.

Kiterjesztés Osakából

Shimpei Oda, Japán építész egy 36 négyzetméteres lakást újított fel Osakában, azzal a csipetnyi trükkel, hogy a teret megnyújtotta az erkélyre, ami beépítésre került. Az elválasztás a padló színeinek változtatásában jelenik meg. Mesteri vagy csalás? Minket nem érdekel, mivel a lakás világosnak és tágasnak érződik.

Tovább növekszik a lakáspiac

blog1.JPG

Továbbra is van tér a hazai ingatlanpiac bővülésére, derül ki a Duna House legújabb elemzéséből. A további növekedés fő mozgatórugója a lakáshitelek elérhetősége és a bérek emelkedése lehet. Ugyan drasztikusnak tűnhet az elmúlt néhány évben zajló, és jelenleg is tartó lakásár-emelkedés, a reálértéken mért árak még csak most haladják meg a tíz évvel ezelőtti értékeket. Az adás-vételek nagyobb része készpénzes vásárlás, a vevők kevesebb mint fele igényel csupán hitelt.

 A Duna House Hitelcentrumának adatai alapján tíz ügyfélből csupán 3-4 személy igényel hitelt a vásárlás lebonyolításához, amely eredmény összhangban áll az MNB legutolsó lakáspiaci jelentésével is.

 Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője elmondta, hogy a lakásárak emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években ugyan nőtt a hitellel vásárlók aránya, azonban még mindig csak az ügyletek 30-40 százalékánál kérnek jelzáloghiteles segítséget ügyfeleik. A hazai hitelállomány Európában is alacsonynak számít, tehát ezen a téren is bőven van lehetőség bővülésre.

 Az MNB riportjából kiderül, hogy a lakáspiaci tranzakciók 45 százalékához kapcsolódk hitelfelvétel, amely az előző évi adatokhoz képest 6 százalékpontos növekedést jelent.

 Az cég idei utolsó negyedéves adatai ennél is erősebb készpénzes dominanciát mutatnak, amely az ingatlanközvetítő hálózatnál megjelenő magasabb befektetői arányú ügyletekkel magyarázható. Az októberben hatályba lépő adósságfékszabály a hitelállomány növekedését valószínűsíthetően lassítani fogja, ám megállítani vélhetően nem tudja.

A változással tovább fog emelkedni a hosszabb távra fixált kamatperiódusú hitelek aránya, amely összességében stabilabb és kockázatmentesebb megoldás lehet a hiteligénylők számára.

Mire is jó a lakásbiztosítás?

homebak.jpg

A legtöbben nem is tudják, mi mindenre jó a lakásbiztosítás.

Csuklótörés a hétvégi telken, táskából kiesett irattárca a bankkártyával, Morzsi kutyussal állatorvoshoz kell szaladni, reggel csak hűlt helye a garázsban tárolt kerékpároknak, a szállodai szobából eltűnt digitális kamera, zárba tört kulcs. Helyzetek, amikor nem mindig a lakásbiztosítás jut először eszébe az embereknek, pedig egy jó konstrukcióval ilyen esetekben is segítséget nyújt a biztosító.

 

Noha a lakosság kétharmadának van lakásbiztosítással kapcsolatos tapasztalata, ezen emberek mintegy ötöde ismeri csak pontosan, hogy egy átlagos szerződés milyen esetekben fizet kártérítést − derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel. A lakásbiztosítással (valaha) rendelkezők nagyjából négytizede hallott már arról, hogy például nem otthon történt baleset, zárt helyről történő kerékpárlopás, iratok elvesztése vagy utazáskor történt lopás esetén is van mód kártérítésre érvényes lakásbiztosítással. Azt azonban például már csak a válaszadók harmada tudja, hogy a házi kedvenc betegsége esetén is adhat anyagi segítséget a lakásbiztosítás.

A káresemények márpedig gyakoriak: a lakásbiztosítással valaha rendelkezők kétharmadával már előfordult valamelyik eset a fentiek közül, sőt, 28 százalékukkal az elmúlt három évben történt ilyen balszerencse. Minden negyedik ember vesztette már el személyes okmányát, sőt, biciklit is loptak már minden ötödik családtól. Mégis mindkét esetben csak hatoduk élt lakásbiztosítás alapján kártérítési lehetőségével. A kisállatokkal is hasonló a helyzet: a megbetegedett házi kedvenc kapcsán csak minden harmadik válaszadó igényelt kártérítést.

Ami a korösszetételt illeti, összességében a negyvenesek körében a legmagasabb a szolgáltatások ismertsége. "Ebben a korosztályban igen magas már az ingatlanbirtoklás, és így a lakásbiztosítás aránya. Ők azok, akik a legalaposabban tájékozódtak a feltételekről, pedig nem szenvednek el több káresetet, sőt ez a kutatás alapján inkább a fiatalokra jellemző. A 30 év alatti korosztályra jellemző inkább, hogy nem tudtak kihez fordulni egy-egy lakásban történt káresemény kapcsán, vagy házi kedvencüket kell orvoshoz vinniük, esetleg otthonuktól távol szenvednek el balesetet, vagy utazás során vagyontárgyakat lopnak el tőlük. Sajnos pont ők azok is, akik kevésbé tájékozottak és nem tudják, hogy ezekben az esetekben is számíthatnak segítségre, ha megfelelő lakásbiztosítást kötnek" - ismertette a kutatás eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

A kutatásból az is jól látszik, hogy összességében mennyire használják ki a lakásbiztosítás nyújtotta lehetőségeket olyan esetekben, melyek kevésbé számítanak megszokottnak, ismertnek. A válaszok alapján a leggyakrabban akkor igényelnek kártérítést lakásbiztosításuk terhére az emberek, amikor utazás közben tulajdonítanak el tőlük értéktárgyat (35% élt már a lehetőséggel), vagy az otthonukon kívül történt baleset (31%), illetve akkor is sokan fordulnak biztosítójukhoz, ha a lakásban történt olyan baleset, amikor nincs kihez fordulni segítségért (49%), csak a biztosítójukhoz.

"Mindenesetre érdemes alaposan átnézni, mi mindenre nyújt fedezetet a lakásbiztosítás" - javasolja Kádár Péter, aki hozzáteszi: "beszédes adat, hogy jelenleg vagy korábban valamikor lakásbiztosítással rendelkezők közül csak minden hatodik ember nyújtott be kárigényt ezekben az extrémnek nem mondható, de talán kevésbé ismert lakásbiztosítási esetekben."

Panelház állapotok: itt az ideje bontani?

Összedőlnek-e az eredetileg ötven évre tervezett panelek, miután "lejár" élettartamuk? Mennyit kell költenie egy tulajdonosnak arra, hogy javítson panellakása állapotán? Mi okozza a paneltüzeket? Hogyan alakulnak a panellakások árai?

iStock-509228272-copy-2-640x431.jpg

 "Nagyon gyorsan kellett lakásokat, házakat építeni" – magyarázat, hogy közvetlenül a II. világháború után miért épült annyi panel Európában, azon belül is Franciaországban, ahol 1947-ben kezdtek panelokat gyártani, de az építés csak az 50-es években kezdődött meg. A minőségüggyel foglalkozó belga Vincotte cég panel-szakértője elmondta: a szovjetek a franciáktól vették át a mintát, mi pedig a szovjetektől. 

Idehaza először több mint egy tucat házgyár készült, ebből négy Budapesten, köztük volt egy olyan is, amit dán mintára építettek. Valójában utóbbi nem sokban különbözött a dán modelltől, a magyar vezetés később mégis inkább a szovjetet részesítette előnyben. Ebben közrejátszott, hogy 1968-ban Londonban gázrobbanás volt egy nyugati típusú panelben. Szakértők szerint a hazai panelépítéseknél a hetvenes években lazult a "méretfegyelem", azaz már nem csak kis, 53 m2-es lakásokat építettek. Kis méretű elemeket használtak, hogy könnyű legyen emelni. Jelenleg Magyarországon 770 ezer iparosított technológiával készült panel van, ebből 508 ezer házgyári technológiával készült, ami a teljes lakásállomány 20 százaléka.

Nem dől össze, de...

A panellakók félelmét, miszerint a néhány évtizedre tervezett panelekre – amennyiben nem újítják fel -  összedőlés vár, a Vincotte szakértője nem osztja. "A panelek élettartama tényleg ötven év, de ez nem jelenti azt, hogy az építést követő ötven év után egyszercsak összedőlnének. Valójában a panelszerkezet 80-100 évig is egyben marad" – mondja, bár azért nem ilyen rózsás a helyzet. "Ha statikailag állékony  is a szerkezet, a másodlagos szerkezetek, így a csatornák, a nyílászárók, a tető nagyjából harminc évet bír ki. Vagyis most járják a végüket" – magyarázza Honfi Dániel.

A panelházak a legenda szerint jobban bírják a földrengést, mint más épületek. Arról, hogy ez igaz-e, még a szakemberek is vitáznak. Az egyik oldal szerint, ezek a házak olyan alakváltozási képességgel rendelkeznek, mely révén képesek a földrengéskor felszabaduló energia elnyeléshez, de a földrengés hatása ennél azért több tényezőtől is függ, ilyen például az altalaj minősége. Egyébként egy műszaki irányelvnek megfelelően foglalkoztak ezzel a kérdéssel a panelházak tervezésénél.

 A panelek nagy hibája, hogy energiapazarló épületek – állítja a Vincotte szakértője. Az illesztéseknél gyengébb a beton, repedések vannak. Rossz a fűtés hatékonyságok, a rossz szigetelés miatt elengedi a hőt. A Vincotte szakértője szerint lakásonként 2-2,5 millió forintot kellene költeni arra, hogy a csatornák, az elektromosság és a hőszigetelés optimális legyen.